Augusztus 13-án hétfőn este 7 órai kezdettel várunk mindenkit szeretettel egy színvonalas kulturális műsorral a Kossuth házban.

Marosán Csaba a Kolozsvári Állami Magyar Színház legifjabb tagja. Reményik Sándor szavaival élve, nem hagyom a templomot és az iskolát. Egyik mozgalma célja megszerettetni az irodalmat a fiatalokkal, a másik célja pedig, népművelés címén, irodalmat (színházat, Istenes verseket) vinni a templomokba. Eddig közel 65 középis-kolában járt Erdélyben olyan egyéni műsorokkal melyek érettségi tételek. Közel tízezer diáknak hirdeti, hogy van élet a simogatós telefonok világán túl is. Ugyanak-kor 95 templomban járt ökuméniában, Máramaroszszigettől Brassóig, Temesvártól Nagyenyedig, megközelítőleg 49 ezer kilométeren van már túl.
Hogy ki is volt Mátyás király? Ezt minden, a magyar kultúrához tartozó felnőtt és gyerek tudja. A népmesék bölcs és igazságos uralkodója könyvek lapjairól, rajz- és játékfilmekből lép elénk kisgyermek korunk óta. És ott van a Himnusz hódító Mátyás királya. Szobrok, iskolák, éttermek és szállodák viselik a Mátyás király nevet. Nap mint nap találkozunk emlékével. Mátyás királyról a krónikásoknak hála sok adat áll a rendelkezésünkre. Alakja köré szövődött énekek, mondák, népmesék nem szentként, hanem hús-vér emberként elevenítik meg őt előttünk.
A Mátyás király udvarában jártam című előadás a nagy királynak olyan jellemvonásait mutatja meg, amelyeket a hivatalos oklevelek táraiban hiába keresünk. Galeotto Marzio, Antonio Bonfini és Heltai Gáspár szövegeiből összeállított előadás a Mátyás korabeli társadalmi életünket, művelődés béli viszonyainkat illető tudásunkat is egész közvetlenül, megkapó módon, számtalan új adattal gazdagítja. Az előadás tisztára igaz és kétségtelen tényeket tartalmaz,
7
„Ha egy költőből tanagyag lesz, fönnáll annak a veszélye, hogy a tankönyvek foglyává válik. Ennek viszont hosszú távon az a káros következménye lehet, hogy egy idő után elfogy körülötte a levegő, azaz: unalmassá válik – diákok és tanárok számára egyaránt. Ezért gondoltam arra, hogy megpróbálom kicsit „leporolni” Arany életművét, ha csak tucatnyi vers erejéig is.” – írja az Arany versek – Széljegyzetek Arany Jánoshoz című kötetecskéje előszavában Lövétei Lázár László. Hogy mindenki ismeri Arany János nevét, az nem kérdés, s valószínűleg egy-két címet is fel tudnának sorolni: Toldi, Ágnes asszony és A walesi bárdok, Válasz Petőfinek… De az például kinek jutna eszé-be, hogy készített „visszafordított” átiratot egy gyengének ítélt német fordításból az Ágnes asszonyhoz, hogy Petőfihez nem csak olyan fennkölt verset írt, mint a Válasz…? Hogy írt paródiát a Szózat szövegéből, a kiegyezés utáni „magyarkodókat” kifigurázandó? Vagy akár az, hogy mennyi mindent adott egy „bemagolandó” szöveg-en kívül (foci)kultúránknak A walesi bárdok? Marosán Csaba Arany János szüle-tésének 200. évfordulójára készített műsora úgy vezet végig Arany életútján, hogy egy eddig ismeretlenebb, derűsebb, humorosabb arcát villantja fel a költőnek, kiegészítve ezzel az iskolai Arany-képet. Mert ez is Arany!

A műsor ingyenes, az adományokat a művész javára fordítjuk